06 80 223 223

Szondatáplálás gyomor-bélrendszeri (gasztroenterológiai) betegségekben

Dr. Lásztity Natália
Gyermek gasztroenterológus főorvos
Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Budapest
 

A gasztroenterológiai betegségeket az emésztőrendszer egy vagy több szervének, szakaszának megbetegedése, érintettsége jellemzi. Ezek kapcsán sérül a bélrendszer emésztő és felszívó funkciója is, amely növeli akár a hirtelen vagy tartósan kialakuló alultápláltság veszélyét.

A megfelelő tápanyagbevitel, azaz táplálkozás mellett még két fontos tényező játszik szerepet a tápláltsági állapot fenntartásában: a tápanyagok emésztése és felszívódása. A bevitt táplálék emésztése még a szájüregben elkezdődik, döntően a nyálban található szénhidrátbontó enzim segítségével. A további emésztés a gyomorban folytatódik, ahol fehérje- és zsírbontó enzim is termelődik, majd a patkóbélbe jutva az étel összekeveredik az ide ürülő epével és hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimekkel. Ezek segítségével történik a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztése. Továbbhaladva a tápcsatornában a táplálék fő komponensei mellett az elektrolitok és a víz a vékonybél, majd vastagbél nyálkahártyáján keresztül szívódnak fel.

A vékonybelet érintő betegségek következtében a tápanyagok felszívódási zavara miatt hasmenés alakulhat ki. Ez különböző hiányállapotokhoz, zsírban oldódó vitaminok hiányához, kalcium- és vashiányhoz, későbbiekben fehérjehiányhoz, vérszegénységhez vezethet. Jellemzője a súlygyarapodás-megtorpanás, a fogyás, növekedésben való elmaradás. Ezen hiányállapotok időben történő felismerése és kezelése a gyógyítás fontos eleme.

Az emésztés zavarával, súlyos fokú hasnyálmirigy elégtelenséggel járó cisztás fibrózisban gyakori a malnutríció és egyes esetekben szükségessé válhat kiegészítő szondatáplálás valamilyen táplálóeszközön keresztül. A megfelelő tápláltsági állapot fenntartása ezeknél a gyermekeknél növeli a túlélést és jobb gyógyulási hajlamot eredményez.

A gasztroenterológiai gyakorlatban teljes vagy kiegészítő szondatáplálásra szorulnak a vékonybél működés elégtelensége esetén a rövid vékonybél szindrómás gyermekek. Emellett a besugárzás, illetve kemoterápia által okozott felszívódási zavarban és a gyulladásos bélbetegségekben is lehet erre szükség. A bélrendszer egészét és a vékonybelet is érintő Crohn-betegségben a kizárólagos szondán keresztüli tápszeres táplálás a kezelés szerves részét képezi gyermekkorban. Szükség lehet a sipoly áthidalására, a veszteség pótlására, és a gyomor-bélrendszer bizonyos részeinek nyugalomba helyezésére is.

Akut hasnyálmirigy-gyulladáskor a szondatáplálás a kezelés részét képezi, de krónikus gyulladás szövődményeinek ellátásában is segítségünkre lehet. Hasnyálmirigy gyulladás, trauma, vagy bármely más okból létrejövő hasnyálmirigy sipoly esetén a vékonybélbe helyezett tápláló eszköz jelenthet segítséget.

A marószerek okozta nyálkahártya sérülések és fekélyek gyorsabb és szövődménymentes gyógyulása céljából is szükség lehet 2-5 héten keresztül kizárólagos gyomorba vagy vékonybélbe történő szondatáplálásra. Olyan súlyos esetekben, mikor maradandó a károsodás, pl. kifejezett nyelőcső szűkület alakul ki, átmenetileg vagy tartósan szükséges hosszú távú tápláló eszköz használata speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek segítségével.

A nyelőcső fejlődési rendellenességei esetén szintén a gyomorba helyezett tápláló eszközön keresztül történhet a táplálás.

Ritka fejlődési rendellenességek esetén, például mikor nem fejlődik ki a gyomor, a vékonybélbe juttatott táplálási eszköz a megoldás. Ezen keresztül speciális, elemeire bontott tápszert juttathatunk a szervezetbe.

 
TIPP: Kérdés esetén látogasson el a nutricia.hu weboldalra!